Győri orvoskereső

Addiktológiai Gondozó
9024 Győr, Zrínyi út 13
Telefon:
06-96-418-244 - 1360 mellék


Támasz Krízis- és Drogambulancia
Telefon:
06-96-411-807


M-M Vonal:
Telefon:
06-80-505-001


SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat:
Telefon:
06-80-505-507



Honlap Ajánló

Alkohol-függőség kalkulátor

Addictus

Győr-M-S. Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum


Függőség

Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség jelenségének önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé - ez Fairbairn szóhasználatában az infantilis függőség. Amennyiben az érett függőségbe való eljutás sérül, kóros függőségi állapotok (szenvedélybetegségek, azaz addikciók), illetve kóros függetlenségi állapotok (autiszikus magatartás) alakulnak ki.

A szenvedélybetegség - másként addikció vagy kóros szenvedély - hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik.


Formái:

Kémiai szerek által kiváltott
- Drogok, kábítószer függőség
- Nikotin
- Alkohol


Viselkedési addikciók

- kényszerbetegségek (például kleptománia)
- az evési zavarok (anorexia, bulímia)
- munkaszenvedély (munkalkoholizmus)
- kényszervásárlás
- játékszenvedély
- számítógép/Internet/televízió-addikció
- szex és szerelem-addikciók
- társ- és kapcsolati függőség


Társ- és kapcsolati függőség (kodependencia)

E személyiségzavarra az alábbiak jellemzőek:

- a kodependens személy önértékelése annak függvényében alakul, hogy mennyiben képes másokat és önmagát kontrollálni,
- saját igényeinek háttérbe szorítása mellett vállal felelősséget mások szükségleteinek kielégítéséért,
- szorongás és a pszichológiai határok torzulása, valamint ehhez kapcsolódó intimitásprobléma és szeparációs nehézségek jellemzik,
- összefonódott kapcsolatot tart fenn egy szenvedélybetegségben szenvedő, vagy impulzus-szabályozási zavarral jellemezhető egyénnel,
- legalább 3 jegy jellemzi az alábbiak közül: a tagadás elhárító mechanizmusának preferálása, érzések elfojtása, depresszió, túlzott reagálási készenlét, különféle kényszerek (például "rendmánia"), szorongás, narkománia, stressz-betegségek, gyermekkori bántalmazások alanya, külső segítség nélkül legalább két éve tart fenn elsődleges kapcsolatot egy aktív szenvedélybeteggel.
- A kodependencia azonban foglalkozási szerepként is megjelenhet. Gyakran találkozunk társfüggő személyiségjellemzőkkel bíró professzionális segítő szakemberrel.


Játékszenvedély

A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling) az addikciók körébe sorolják, lényege a hétköznapokból való menekülés, bár nem kémiai módon. A betegség alapja az agy biokémiájában keresendő: a megfelelő mennyiségű endorfin termelődését segíti elő a játék a beteg embernél; s legmélyén ugyanaz a szerotoninzavar lappanghat, mint a depressziónak, amellyel így rokonságban áll. Örömét a gyors és könnyűnek tűnő nyerés lehetősége, és a hozzá vezető út izgalmai (adrenalin-flash) adják. Nagy többségben férfiakat érint: eljátsszák pénzüket, vagyonukat, gyakran súlyos adóságokba bocsátkoznak, s ezzel házasságukat, családi kötelezettségeiket, hírnevüket is kockára teszik. Magyarországon is működnek több városban Gamblers Anonymus önsegítő csoportok, amilyet először 1957-ben Los Angelesben alapítottak, hogy segítséget nyújtsanak a játékfüggőség legyőzéséhez.

Deepak Chopra szerint spirituális kielégületlenségről van szó valamennyi szenvedélybetegség esetében: "a spirituális tudatosság az egyetlen igazi és sokáig érvényesnek bizonyuló válasz a káros szenvedélyektől való függésre". Tim Harford is foglalkozik a játékszenvedély betegek viselkedésével, mint a racionális döntés egy "speciális" megnyilvánulása, lásd "Az élet rejtett logikája" c. művében. Egyre több kongresszus önálló szakmai témája a játékszenvedély betegség. A játékszervező cégek ezirányú társadalmi felelősségvállalásán túlmenőleg a költségvetési kihatásai és morális kérdések is a vizsgálat tárgyát képezik.

Forrás: Wikipédia
Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0


Pszichoaktív szer

Pszichoaktív szerek (a köznyelvben: drogok vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.

A köznyelv gyakran a kábítószerek megnevezésére használja ezt a kifejezést tévesen, mivel a kábítószer maga egy jogi fogalom, míg a drog pedig a tudat-cselekvés-hangulat módosulás befolyásolásának megnevezése inkább.

A hatóanyagok kinyerése céljából rendszerint nem az egész növényt, (illetőleg állatot) használják fel, hanem csupán azt a részét, amelyben az illető hatóanyag előfordul, vagy abban leggazdagabb.


A név eredete

A "drog" holland eredetű szó. Eredeti magyar jelentése fűszer, illetve növényi vagy állati eredetű gyógyhatású anyag.

Az 1960-as évektől az amerikai filmek hatására, az újfajta kábítószerek feltűnésével szó köznyelvi jelentése leszűkült, és az illegális pszichoaktív szereket értik alatta.

A szinkronizálási okokból megtartott "drug" angol szó angolul szintén a széles jelentést hordozza.


A drogok fajtái

- 1. opiátok (morfin, heroin);
- 2. központi idegrendszeri depresszánsok (gátlók) (barbiturátok, alkohol, benzodiazepinek);
- 3. pszichostimulánsok (kokain, amfetaminok, koffein, GHB);
- 4. kannabinoidok (kender, hasis);
- 5. hallucinogének (LSD, meszkalin, pszilocibin);
- 6. szerves oldószerek (inhalánsok);
- 7. disszociatív szerek (fenciklidin, ketamin)


Főbb pszichoaktív hatásjellegek:

Narkotikus

A narkotikus drogok (más néven narkotikumok vagy kábítószerek) általános fájdalomcsillapítók és akut feszültségoldók. A legtipikusabb narkotikus drogok a heroin és az ópium. Ezeknek a morfin és más ópiátok a hatóanyagai.


Pszichedelikus

A pszichedelikus drogok hatása alatt a szubjektív illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak a tapasztalat tárgyaként jelennek meg. Drogok, amiknek hatásában a pszichedelikus hatás dominál: LSD, meszkalin, pszilocibin, 2c-b, 2c-e.


Serkentő

A serkentő hatású drogok (más néven serkentőszerek) fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet. Drogok, amiknek hatásában a serkentő hatás dominál: koffein, metamfetamin, kokain.


Speed

Formája fehér, sárga vagy rózsaszín por, illetve tabletta. Hatása 10-30 percen belül jelentkezik. Jellemző a fáradtság- és éhségérzet elmúlása, agyi és testi teljesítőképesség, szívműködés, anyagcsere, izzadás fokozódása és szájszárazság. Növeli az agresszivitást, gyakran a hallucinációkat. Rendszeres használata legkésőbb 2 éven belül teljesen tönkreteszi a belső szerveket (szív, máj, vese), esetlegesen halált okoz. Túladagoláskor rendkívül veszélyes, mert fennáll a szívinfarktus vagy az agyvérzés veszélye, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Elvonási tünetként a szer kiürülése (kialvása) után, mély depresszió léphet fel. Elvonáskor jellemző a levertség, lábszár-, ill. alkarfájdalmak. Az amfetamint a harmincas években hozták forgalomba Európában, és széles körben kezdték használni élénkítő szerként és depressziós állapotok kezelésére. Magyarországon Aktedron néven került forgalomba, később a szintén amfetamin-származékú Gracidin néven. Hamar nagy népszerűségre tett szert, mivel a hatása hasonló a kokainéhoz, de nem volt szigorú kábítószer-ellenőrzésnek alávetve, és tartós használatát nem kísérte erős függőségi viszony. Az ötvenes években fogyasztószerként és antidepresszánsként írták fel orvosok. Felhasználói részben vizsgára készülő diákok, fogyni vágyók és kamionsofőrök voltak.

A II. világháború idején 1938-ban, a német hadseregben is elkezdték használni, később már az összes hadsereg használta az "energiatablettát". A brit haderő a II. világháború alatt 72 millió tablettát fogyasztott, a japán hadiparban dolgozók, és pilóták körében kötelezővé tették a fogyasztását. Az amerikai haderőnél fegyelmi okokból őrizetbe vett katonák 25%-a volt amfetaminfüggő. A világháború katonái után, a sportolók körében terjedt el, és terjed a mai napig is. 1971-ben vonták nemzetközi ellenőrzés alá.

Napjainkban ismét robbanásszerűen emelkedik a speedet használók száma. A diszkók és partyk drogjának tekintik. Hatását a pörgés, álmatlanság, kitartó fizikai erő jellemzi. Felhasználási módozatai a szippantás (orron keresztül), a tabletta és az intravénás használat. Enyhe fizikai függés kialakulhat, de számottevő a pszichés függőség. Gyakran kombinálják heroinnal, így a hatása hasonlít a "speedball"-ra (kokain+heroin).


Ecstasy

Formája tabletta, amely legtöbbször kedves figurákat ábrázol. Hatása hasonló a speed hatásához, de lényegesen erősebb érzelmi típusú hatása van. Kikapcsolja a szervezet védekező mechanizmusait (éhség-, szomjúság-, fáradtságérzet, emeli a testhőmérsékletet, többszörös szív-, vese-, és májterhelést idéz elő. A meglévő alaphangulat fokozódása (függetlenül attól, hogy az milyen irányú). Hosszútávú használata máj-, vese- és agykárosodást okoz. Túladagolás és elvonási tünetek ugyanazok, mint a speednél. A halálos dózis az anyagtól függően akár 1-2 tabletta is lehet. Az illegális előállítás miatt a tablettáknak gyakran ismeretlen szennyezőanyag-tartalmuk van, ez tovább növeli a mérgezés veszélyét.

MDMA (metiléndioxid-metamfetamin). 1913-ban állították elő Németországban. A 70-es években pszichés betegek kezelésére alkalmazták, robbanásszerű elterjedése a 90-es évekre tehető. Napjainkban a legelterjedtebb drogok közé tartozik. Ötvözi az amfetaminszármazékok gyorsító hatását és az euforizáló szerek boldogságérzetét, nem véletlenül a táncos, zenés helyek drogja. Illegális laboratóriumokban állítják elő, ezért a forgalomba kerülő tabletták erősen szennyezettek lehetnek, vagy más hatóanyagot is tartalmazhatnak. Az illegális kereskedelemben dombornyomással készített "ábrás" tablettaként, kapszulában vagy poralakban lehet hozzájutni. Többnyire szájon keresztül, de előfordul, hogy intravénásan juttatják a szervezetbe.

Az ecstasy tabletták teljesen összefonódtak a mai kor divatos zenéivel (acid, house, rave, techno) és a társasági partydrogok közé sorolják. Fizikai függőség nem alakul ki tőle, a pszichés függés pedig hasonló, mint a speed esetében. Pszichés és idegrendszeri betegségek kialakulásánál döntő szerepe lehet.


Gina

Formája folyékony (így is hívják: "folyékony Ecstasy") ízre semleges olykor kesernyés vízszerű folyadék. Hatóanyaga a GHB (gamma-hidroxivajsav).

Hatása passzív, euforikus, bamba állapot. Ellenállásképtelenné válik a fogyasztója. Túladagolás esetén 10-15 perc múlva tudatvesztés és légzészavar lép fel, majd légzési elégtelenség és kóma, vagy fulladásos halál a következmény. Többnyire diszkókban a kiszemelt áldozat italába keverve jut a szervezetbe. Az áldozatok főként nők, akiket a drog elfogyasztása után kialakuló ellenállásképtelen állapotban megerőszakolnak. Több országban is betiltották.


Nyugtató

A nyugtató hatású drogok (nyugtatók) növelik a fogyasztó érzelmi toleranciáját, valamint csökkentik a feszültségeket és a szorongást. Drogok, amiknek hatásában a nyugtató hatás dominál például a diazepám és a klórdiazepoxid.


Deliriáns

A deliriáns drogok álomszerű, alacsony tudatossági szintű hallucinációkat okoznak. Tipikus deliriáns hatású drogok a Csattanó maszlag, beléndek és a nadragulya.


Főbb felhasználási módok:

Gyógyászati felhasználás

A gyógyhatású szerek közül sok rendelkezik pszichoaktív hatással. Az orvosi rendelvényre és orvosi felügyelet alatt történő használat mellett néhány drognak elterjedt a fogyasztó saját megítélése szerinti használata. Két elterjedt pszichoaktív gyógynövény a citromfű és az orbáncfű.


Szociális használat

Bizonyos drogok fogyasztása nem ritkán szervesen kapcsolódik a társasági együttlét bizonyos formáihoz. Ennek a felhasználásnak legtipikusabb példája a társasági alkoholfogyasztás.


Vallásos használat

A történelem kezdete óta jelen van a drogok használata bizonyos vallásos célú tudatállapotok elérésében. Ennek legtipikusabb formája maga a legprimitívebb vallási gyakorlat: a sámánizmus gyakorlása. A jelenkori bennszülött sámánista gyakorlatban előfordul a drogok használatán kívül sok más tudatmódosító gyakorlat. Mircea Eliade elismert vallástörténész (1907-1986) szerint a pszichedelikus sámánizmus (amit ő tévesen "narkotikus" sámánizmusnak nevez) a sámánizmus dekadens, másodlagos formája. Terence McKenna etnobotanikus (1946-2000) szerint ellenben a pszichedelikus szerek használata a sámáni tudatmódosítás elsődleges és eredeti módja.


Vallásos használat

A szórakozás bizonyos formáihoz sok ember számára szorosan kapcsolódik bizonyos drogok fogyasztása. Ennek legjellemzőbb példája a hétvégi alkoholfogyasztás bárokban, diszkókban és más szórakozóhelyeken.


Katonai

Természetesen a katonai vezetők is érdeklődnek a tudatmódosítás lehetőségei iránt, legyen szó akár a katonák, akár a civil lakosság tudatáról.


Nemkívánatos mellékhatások:

A drogok nagyon sokfélék lehetséges nemkívánatos mentális és fiziológiai mellékhatásaik tekintetében. A mellékhatások előfordulása magán a drogon kívül nagyban függhet a dózistól, a fogyasztás módjától, a fogyasztás körülményeitől és a fogyasztó mentális illetve fiziológiai állapotától.


Néhány ismertebb pszichoaktív szer:

Narkotikus/Nyugtató szerek:
Alkohol, Heroin, Morfium, Metadon, Nikotin

Pszichedelikus/Hallucinogén szerek:
LSD, Látnokzsálya, Marihuana, Meszkalin

Serkentő/Stimuláns szerek:
Ecstasy, Koffein, Kokain, Speed, Poppers


Terhesség alatt fogyasztott kábítószer hatása a magzatra:


Módszertan

Hogyan lehet megállapítani egy drog káros hatását a magzatra? Egyrészt állatkísérletekkel, másrészt pedig az érintettek bevonásával. Mindkettő fontos információkkal szolgál, de csak együtt értelmezhetőek. A laboratóriumi kísérletek eredményeit nem lehet általánosítani az életre, egy kutatás eredményei alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Az esettanulmányok során mindig fontos a kontroll-csoport használata. Fontos vizsgálni a fogyasztás mennyiségét és gyakoriságát. Ha több, egymásnak ellentmondó eredmény van, akkor nem lehet kategorikus kijelentést tenni.

Fontos, hogy a kutatás során ki kell szűrni az eredményt esetleg megváltoztató tényezőket, ilyen például: a polidrog-használat, a hátrányos szociális helyzet, betegségek, életmód- ezek a faktorok nagyban befolyásolják egy szerhasználatának a kimenetelét.

A legértékesebbek a longitudinális, embereket vizsgáló reprezentatív kutatások eredményei, ugyanis itt elkülöníthető, hogy mi tudható be a drog pszichofarmakológiai hatásának és mi a körülményeknek


Marihuána

A terhesség alatt fogyasztott marihuánának olyan hatásokat tulajdonítanak, amelyek születési hibákat ill. fejlődési rendellenességeket okoznak. A fejlődési rendellenességek közé sorolják a hippocampusban később megfigyelhető abnormális aktivitást, patkányokon végzett kísérletek alapján arra lehet következtetni, hogy összefüggésbe hozható a marihuána terhesség alatti használata a memóriaproblémákkal és gyermekkori hiperaktivitással (tanulási nehézségek).

Egy kutatásban kimutatták, hogy az anya terhesség alatti marihuána fogyasztása növelheti a gyermekkori leukémia kialakulásának kockázatát.

Azonban felmerül a kérdés, hogy a laboratóriumi körülmények között elvégzett patkánykísérletek eredményei mennyire vonatkoztathatók az emberekre. A marihuánát legtöbbször dohánnyal keverve használják, így nem lehet kijelenteni, hogy pl.: az alacsony születési súly, a koraszülés a marihuána fogyasztása okozza, mivel ugyanígy a dohány számlájára is írhatóak ezek a hatások. Továbbá a kutatásokban általában nem ejtenek szót arról, milyen szociális helyzetű az anya, használ-e más drogokat (alkoholt, dohányt), milyen az anyagi helyzete stb. Az anya életvitele nagyban befolyásolhatja az eredményeket.

Eddig két longitudinális kutatást végeztek ebben a témában: az egyik eredménye, hogy a 4 éves korban a rendszeresen marihuánát fogyasztó szülők gyerekei a verbális fejlődést mérő teszten egy részfeladatban alacsonyabb pontot értek el, mint a kontroll csoport tagjai. 6 éves korban pedig a számítógépes éberséget mérő teszten értek el gyengébb eredményt.

Egy másik hosszútávú kísérlet során marihuánával az anyaméhben kapcsolatba került és "tiszta" 3 éves gyerekek eredményei között nem találtak különbséget.


MDMA

Az MDMA partydrogként elterjedt ecstasy hatóanyaga. MDMA- t használó terhes nőknél magasabb a spontán vetélés rizikója valamint a születési rendellenesség- erre a következtetésre jutott M.R. van Tonningen egy 49 nő bevonásával végzett kísérlet során. A tanulmányban kategorikusan az MDMA káros hatásának tudják be a súlyos szívkárosodást is. Ebben a tanulmányban kitérnek a terhes nők életvitelére is, amelyet a magzatra nézve potenciálisan veszélyesnek minősítenek. A megfigyelt káros hatások jelentős részét a stimulánsok rendszeres használatával járó életmódbeli változások is okozhatják, úgy mint helytelen és elégtelen táplálkozás, kevés alvás, az egészségügyi problémák ki nem vizsgálása stb.

Hasonló eredményre jutottak egy másik kutatás során, ahol szintén MDMA-t használó várandós nőket vizsgáltak figyelembe véve a polidroghasználatot. A vizsgált nők többsége a terhességének első trimeszterében használt MDMA- t. Az MDMA-használatot összefüggésbe hozzák vetéléssel, koraszüléssel, kis születési súllyal, születési rendellenességgel.

Egy vemhes patkányokon végzett 1991-es kísérlet eredménye szerint az MDMA nem felelős a kis születési súlyért, a koraszülésért vagy testi elváltozásokért. Ellenben csökentette a vemhesség alatti súlygyarapodást. Az MDMA a kutatás eredményei alapján csupán apróbb viselkedésbeli eltéréseket okoz a fejlődő patkányokban.


LSD

Az LSD talán a legismertebb hallucinogén kábítószer. A terhességük alatt LSD- t rendszeresen használó nőknél nagyobb a spontán vetélés és a születési rendellenesség veszélye. A spontán vetélés visszavezethető az LSD méhösszehúzó hatására. Egy 1972-es tanulmány szerint nem okoz az LSD genetikai elváltozást, kromoszóma károsodást és nem rákkeltő hatású. Ez a tanulmány 162 olyan gyermeket vizsgált meg, akik olyan anyától születtek, aki a terhesség alatt LSD-t használt. 7 születési rendellenességgel jött világra, ezek közül egyeseket az LSD is okozhatott.

Az LSD esetében is gyakori a polidroghasználat.


Heroin

Elterjedt nézet, hogy a heroint használó terhes nőknél gyakori a farfekvéses szülés, a vérmérgezés, a túl vékony méhlepény, az alacsony születési súly, a magas születési halandóság és különböző megbetegedések.

Azonban egy amerikai tanulmány rámutat arra, hogy épp a heroin esetébe fontos tényező a használó anyagi helyzete, életvitele, szociális helyzete, egészségi állapota. A fent említett rendellenességeket okozhatja az alultápláltság, a szegénység, fertőzések. Nehezen állapítható meg, hogy a szimptómák a heroin vagy a rossz szociális helyzet következményei.

A WHO jelentésben ez áll: "Mint az alkoholt, a dohányt és a kendert, az ópiátokat is összefüggésbe hozták vetélésekkel, magzathalállal és alacsony születési súllyal. Nincsen olyan egyértelmű bizonyíték az ópiátok esetében, mely az alkohol magzat-szindrómához hasonló magzati rendellenességekre utalna. Bár a rendszertelen táplálkozás és a szülés előtti gondoskodás hiánya egyértelműen közrejátszik az utcai drogoktól függő terhes nők esetében fellépő hátrányos következményeknél, még a metadonhasználat is összefüggésben áll a terhességi rendellenességekkel. A metadon és más szájon át szedett ópiátok bizonyítottan okozhatnak magzathalált és alacsony születési súlyt laboratóriumi állatkísérletekben."

A heroinfüggő nőket nem szabad detoxifikációnak alávetni, mivel ez vetéléshez vezethet. Ellenben tanácsos az ilyen nők metadonprogramban való részvétele, amely lehetővé teszi a magzat egészségének fenntartásához szükséges stabil életformát. A heroinfüggő anyák gyermekei fizikai függőséggel születhetnek meg, azonban gyógyszeres kezeléssel könnyen detoxifikálhatóak.


Összefoglalás

Az itt idézett tanulmányok, kutatások arra a következtetésekre jutottak, hogy sok tényező befolyásolja, milyen hatással van a terhesség alatti kábítószer-fogyasztás a magzatra. S bár az eredmények alapján kicsi a valószínűsége a születési rendellenességnek, mégis általánosan azt ajánlják a leendő anyáknak, hogy tartózkodjanak a drogok használatától a terhesség alatt. Az esetleges születési rendellenességeknek olyan következményei lehetnek, amelyek tanulási nehézségekhez, hátrányos helyzethez vezetnek.

Fontos továbbá, hogy a kábítószerfüggő terhes nőket nem szabad stigmatizálni! Sok esetben a nőgyógyász nem vállal el olyan pácienseket, akik bevallják, hogy használtak kábítószert a teherbeesésükkor ill. az első trimeszterben, gyakran pedig az abortuszt ajánlják nekik, mint megoldást. Pedig nem feltétlenül vonja maga után a drog használat a rendellenességeket is- ez fentebb kiderült. Egyes esetekben emberölés miatt indul eljárás terhesség alatt drogozó nők ellen - ez azért veszélyes, mert ennek hatására a drogfüggő terhes anyák nem mernek majd egészségügyi vizsgálatra jelentkezni.

Egy kutatás kimutatta, hogy a kirekesztéssel csak nagyobb lesz a valószínűsége a terhesség alatti komplikációknak, születési rendellenességeknek.

Szükség lenne speciális programokra, amelyek a drogfüggő terhes nőket célozzák meg - jelenleg ilyenek nincsenek Magyarországon.

Forrás: Wikipédia
Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0


Az alkohol hatásai

A köznyelvben alkoholnak vagy szesznek nevezett etil-alkohol (vagy etanol) igen sokféle reakciót válthat ki az emberi testben, a szócikk ezen hatásokat mutatja be.


Az alkohol kémiája

Az etil-alkohol (a továbbiakban alkohol) az alkoholok csoportjába tartozik, amely vegyületcsalád alatt kémiailag a nem fenolos hidroxilcsoporttal rendelkező szerves vegyületeket értjük.


Az alkohol útja a szervezetben

Az alkoholt leggyakrabban a szájunkon keresztül fogyasztjuk el alkoholos italok formájában, így a szájüregből a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. Az etanol a tápcsatornán belül nem kerül semmilyen átalakításra, hanem változatlan formában szívódik át a véráramba. A felszívódás már a gyomorban megkezdődik, de a bevitt alkohol nagy része a vékonybél falain keresztül kerül át a vérbe. A tápcsatorna ezen szakaszaiból vérbe kerülő anyagok a vérárammal a májba szállítódnak, amely szervnek fontos szerepe van a homeosztázis, így a vér különböző összetevőinek mennyiségének szabályozásában. Így történik ez az alkohollal is, amely egy részét a máj elkezdi eloxidálni. Ha egyszerre nagyobb mennyiségű alkohol kerül a szervezetbe, a máj nem képes hirtelen az összeset lebontani, ezért bizonyos százalékban a vérben marad. Elsősorban ez fogja okozni az alkoholfogyasztás rövid távú tüneteit (avagy a "részegséget"), ugyanis a keringés által eljut a szervezet minden részébe, így az agyba is, ahol ezek a rövid távú hatások könnyen megnyilvánulhatnak.

Ritkább esetben előfordulhat az, hogy az alkohol nem a szájüregen keresztül jut be szervezetünkbe, például ha alkoholgőzt inhalálunk. Ez a tüdő nagy felületének köszönhetően gyorsan fel tud szívódni, és mivel a tüdőből távozó kisvérköri vénák nem a májba vezetnek, a hatás sokkal erőteljesebben és hamarabb fog jelentkezni, valamint a méregtelenítés is csak lassabban tud lezajlani. Még ritkább eset, de elméletileg lehetséges, hogy a bőrünkön keresztül kerüljön az alkohol a szervezetbe, ez azonban csak nagyon kis mennyiségben és lassan tud lejátszódni, így érezhető hatása nincsen, mert a méregtelenítés gyorsabb. Speciális eset, amikor az alkohol közvetlenül kerül a véráramba (például valamilyen test felületén elhelyezkedő sérülésen keresztül, vagy súlyos alkoholisták esetében injekciós tűvel beadva), ez esetben viszont szintén eltekinthetünk a komolyabb élettani hatásoktól, ugyanis nagy mennyiségben nem tud megvalósulni.

A bevitt alkohol túlnyomó része eloxidálódik a májban, a maradék mindössze 5-10% bomlatlanul ürül ki a szervezetből, vizelet formájában vagy a tüdőn keresztül (ezért érezhető az ittas állapotban levő személyek lehelletén az alkohol szaga). Az alkohol oxidációja egy bonyolult láncreakció, amelynek végterméke szén-dioxid és víz. Legfőbb állomásai: az etil-alkoholból először acetaldehid képződik, majd ezt a szervezet tovább oxidálja ecetsavat hozva létre. Ennek bontása során már eljutunk a végtermékekhez. Az oxidációs folyamatok különböző enzimek (ADH, ADLH) segítségével és a NAD jelenlétében játszódnak le. A folyamat egyes köztes termékei a szervezetre nézve gyakrabban károsabbak, mint maga a kiindulási anyag (pl.: acetaldehid), és gyakran előfordul, hogy a bomlás során szabad gyökök is képződnek. Az így létre jövő köztes termékek kiléphetnek a folyamatból, és a véráramba kerülhetnek, ahonnan általában kiválasztódnak és vizelet formájában kerülnek leadásra. A bomlástermékek bizonyos biokémiai folyamatok szereplőivé is válhatnak, így a lebontott alkoholból származó energiát a szervezet képes ATP képzésére fordítani.

Az alkohol lebontása csak igen lassan történik, ezért áll elő nagyobb mennyiség fogyasztása esetén a bódult állapot. A máj átlagosan óránként 0,1 gramm alkohol lebontására képes testsúlykilogrammonként, amely körülbelül megfelel a 0,1%o-es véralkoholszintnek. Ez gyakorlatba átültetve azt jelenti, hogy egy átlagos fél literes sör elfogyasztása esetén egy kb. 60 kilogramm súlyú személy mája kb. 3-3 és fél órán keresztül végzi a méregtelenítést, így egy adott mennyiség túllépése esetén megerőltethető lehet a máj számára a folyamat, pláne, ha gyakran túllépjük ezt a határt.


Az alkohol mennyisége a szervezetben, illetve jelenlétének kimutatása

Az alkohol rövid távú hatása a szervezetben arányos a véráramban levő alkohol mennyiségével. Ennek a mennyiségnek a kimutatására szolgál a véralkoholszint vizsgálata, amely azt mutatja meg, hogy egységnyi vértérfogatban milyen mennyiségben található meg az alkohol. Ezt ezrelékpontban szokás megadni. Egy ezrelékpont azt jelenti, hogy 1 liter vérben 1 cm3 tiszta alkohol található. A különböző mennyiségek által előidézett hatások között nem húzhatók éles határok, főleg, hogy a szervezet működésétől is függ, hogy pontosan hogyan reagál, de általánosan a következő kategóriákat szokás megkülönböztetni:


Normál tudat állapot:

Kb 0,5 ezrelék alatt az alkoholfogyasztásnak semmilyen látható következményét nem tapasztalhatjuk, a tudatállapot ilyen mennyiség esetén még teljesen normális.


Eufórikus állapot:

Kb 0,3-1,2 ezrelékpont között fellépő állapot, amely során az illető kissé felszabadulttá, derűssé válik, illetve a megszokottnál többet beszél. A precíziós mozgások ügyetlenné válnak, de komolyabb egyensúlyzavarok nem lépnek fel.


Eufórikus állapot:

Kb 0,9-2,5 ezrelékig alakul ki, a hangulat itt már nem egyértelműen derűs, sokkal inkább ingadozó. A delikvens adott esetben olyan dolgokat cselekszik, amit józan állapotban nem követne el. Megfigyelhetően lassulnak a reflexek, és romlik az érzékelés, valamint a felfogás. Észrevehetően bizonytalanná válik az egyensúlyérzet, súlyosabb esetben akár emlékezete is kihagyhat.


Zavarodottság:

Kb 1,8-3,0 ezrelék közötti állapot, melynek során a mozgáskoordináció már elég bizonytalan, és a térbeli tájékozódás képessége is romlik. A tudatos összemosódik a tudatalattival, cselekvésének szándékai nem egyértelműek. Rosszullét jelentkezhet: fejfájás, hányinger, vagy akár hányás is. Levertség, rossz artikuláció szintén jellemző, valamint a különböző külső ingerekre (főként fájdalomra) történő intenzívebb reakció.


Aluszékonyság:

Kb 2,5-4,0 közötti ezrelékpontok esetén fellépő állapot. Lomha mozdulatok, koordinálatlan mozgás jellemző, reakcióidő nagyon elhúzódhat bármiféle külső ingert illetően. Fokozott rosszullét, hányás, vizelettartási nehézségek jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben a személy képes akár a leglehetetlenebb testhelyzetekben is elaludni.


Kómás állapot:

Kb 3,5-5,0-ig. Teljes eszméletvesztés, kórósan alacsony testhőmérséklet. Légzés és keringés koordinálatlanná válik, rosszabb esetben a légzés leállhat, ami fulladásos halált okoz.


Halál:

a durván 5 ezrelékpont feletti véralkoholszint súlyos alkoholmérgezést okoz, túlélni gyakorlatilag lehetetlen.


Az alkohol jelenléte a vérben viszonylag könnyen kimutatható, ugyanis ha a vérben ott van, akkor körülbelül azonos arányban megjelenik a vizeletben is. Laboratóriumi eszközök segítségével egy adott vérminta alkoholtartalmát igen pontosan meg lehet határozni, a legegyszerűbb módszer azonban a vizsgált személy által kilélegzett levegő alkoholtartalmának mérése. A hagyományos szondák egy egyszerű kémiai reakción alapulnak, amely során az etanol koncentrációjától függően különböző intenzitású színreakció figyelhető meg. Minél erőteljesebb a színváltozás, annál magasabb a véralkoholszint. A rendőrség által használt digitális szondák az infravörös spektroszkópiát veszik alapul. A kilehelt levegő alkoholtartalma nagyjából megegyezik a véralkoholszinttel, így ezen módszer segítségével is viszonylag pontosan lehet mérni.


Rövid távú hatások:

Ha megfelelően kis mennyiségben isszuk, akkor tapasztalhatjuk meg az alkohol egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait. Kimutatható ugyanis, hogy az alkohol képes megemelni a vérben tartózkodó HDL-koleszterin (az ún. "jó" koleszterin) szintjét, amely jótékony hatású az erekre nézve, tisztítja azok falait és ezáltal csökkenti az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázatát is. Mindezen túl fokozza a vérkeringést, valamint segíti a gyomorban a lipidek megemésztődését azáltal, hogy emulgeálja azokat. A vörösbor magasabb vastartalma a vérképzésre is jótékonyan hat, ezzel sokat segítve azokon, akik vérszegénységben küzdenek. Képes kitágítani a bőrben elhelyezkedő hajszálereket, csökkentve a ezáltal testhőmérsékletet, és nem utolsó sorban növeli az étvágyat. Azonban ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt, az irritálni fogja a gyomor falát, amely akár gyulladások kialakulásához is vezethet.

A rövid távú negatív hatásai kellően nagy fogyasztás esetén viszonylag hamar jelentkeznek. A vérbe kerülve az alkohol minden szervünkhöz eljut, így a központi idegrendszerbe is, ahol leginkább kifejti hatását. Sokáig úgy tartották, hogy az alkohol az idegsejt membránjába jutva változtatja meg annak tulajdonságait (mivel képes oldódni az apoláros sejthártyában is). Ma már tudjuk, hogy akkora koncentráció, ami a membrán tulajdonságait megváltoztatná, majdhogynem halálos, tehát ez nem lehet az alkohol elsődleges hatása. Az utóbbi évek kutatásai felismerték, hogy melyek azok az anyagok, amelyekre az alkohol leginkább hatással van az agyban: két neurotranszmitter (azaz ingerületátvitelért felelős anyag), a gamma-amino-vajsav (későbbiekben csak GABA) és a glutamát receptorához kötődve módosítja azoknak érzékenységét. A glutamát az egyik legelterjedtebb serkentő neurotranszmitter az agyban, ennek receptorához kapcsolódva gátolja annak működését. Ezzel szemben a GABA receptorait fokozottan érzékennyé teszi, és mivel a GABA gátló transzmitterként funkcionál, ezáltal gyakorlatilag egy kettős gátlást valósít meg (a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti). Ezen gátlás során az idegsejtek közötti kommunikációt és maguknak az idegsejteknek a működését is lassítja, így gyengítve különböző érzékeinket, lassítva és koordinálatlanná téve a mozgásunkat.

Kimutatható, hogy ezen hatások leginkább a kisagyi terület illetve a hipotalamusz egyes magjainak működését befolyásolják. A kisagynak rendkívül fontos szerepe van a koordinált, finom mozgás kialakításában, így az ittas állapot első tünetei közt jellemző a mozgás ügyetlensége, szervezetlensége, a kézremegés. A hipotalamuszban található az úgynevezett jutalomközpont, amely alkohol hatására dopamint fog termelni. Az agy dopaminháztartásának befolyásolása során az alkohol pedig közvetlen módon hatást gyakorol a közérzetre. A hipotalamusz magcsoportjainak az agresszió féken tartásában is kiemelt szerepük van, így ezen régiók gátlása során agresszívvé válhat az alkoholfogyasztó. A hipotalamusz emlékezet kialakulásáért felelős magcsoportjai különösen is sok GABA-receptort tartalmaznak, így ezen régió gátlása nagy mennyiségű alkoholbevitel esetén emlékezetkiesést is produkálhat. Nagyobb dózis esetén alapvető funkciók, mint pl. a légzés is koordinálatlanná válhat, szélsőséges esetben akár le is állhat. A pontos közvetlen hatást egyébként nagyon sok körülmény befolyásolja, ami elsősorban az egyéni szervezet állapotától függ. Ilyen sajátosságok lehetnek a máj állapota, enzimkészlete, de akár egyes esetekben bizonyos érzékenységek, allergének is szerepet játszhatnak, így egyes embereknél már viszonylag kis dózis is rendkívül komoly és káros folyamatokat indíthat be.

Fontos kiemelni mindemellett, hogy a nők szervezete érzékenyebb az alkoholbevitelre. Ennek egyik oka, hogy a nők alapvetően alacsonyabb növésűek, kisebb a testtömegük, és a sejtjeik víztartalma is alacsonyabb. Mindezen túl a nőknél a véralkohol-koncentráció hamarabb eléri a csúcspontot, viszont lassabban is csillapodik, tehát a női szervezetben a méregtelenítés lassabban zajlik. Ebből adódik, hogy a női májat könnyebb túlterhelni, így konstans alkoholfogyasztás esetén egy nőnél nagyobb a valószínűsége a cirózis kialakulásának, mint egy ugyanannyit fogyasztó férfinál. Az alkohollal szembeni toleranciára pedig nagy hatással van az ösztrogén és a progeszteron hormonok vérben levő mennyiségének szintje is, amely a nőknél a menstruációs ciklus során ingadozik, így rájuk az alkohol pszichikai hatásai is fokozottan érvényesülhetnek. Várandós nőknél a vérben található alkohol a magzati keringésbe is átkerül, ezzel súlyosan károsítva a magzat fejlődését, súlyos esetben akár szervi elégtelenségek, vázrendszeri deformitásokat és szellemi visszamaradottságot is okozhatnak az újszülöttben.

Kiemelt rizikócsoportot alkotnak ezentúl a fiatalkorúak, akik még különböző testi és szellemi fejlődési folyamatokon mennek keresztül. Az alkohol hatásai azért kiemelten károsak az ő szervezeteikre, mert lassítja őket a fejlődési folyamataikban. Idült esetben fokozott koncentrálatlanságot, a teljesítőképesség zuhanását vonhatja maga után.


Idült hatások:

Idült alkoholfogyasztásról akkor beszélünk, ha az adott személy rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt. Ha hozzászokás is kialakul, alkoholizmusról beszélünk.

Alkohol fogyasztása esetén az annak lebontásáért felelős enzimek aktivizálódnak a májban, szükség esetén még termelődhetnek is egészen addig, amíg csak van mit lebontaniuk, azaz amíg alkohol található a szervezetben. Rendszeres fogyasztás esetén fokozott igénybevétel alakul ki, amely az enzimek számának növekedését vonja maga után. Ez látszólag növeli az alkohollal szembeni toleranciát, hiszen a lebontás ezáltal gyorsabbá válik, és egyre nagyobb és nagyobb dózisra van szükség a különböző rövid távú hatások eléréséhez. Valójában azonban ezzel káros folyamatok indulnak be - többek között a májban is - a fokozott igénybevételnek köszönhetően. Az alkohol lebontása során gyakori a szabad gyökök és egyéb mérgező köztes termékek kialakulása, amelyeket a máj kénytelen elraktározni, azonban a rendelkezésre álló "raktár" véges, a raktározó funkciót ellátó sejtek pedig nem tudnak további funkciókat ellátni, ezzel az aktív sejtek igénybevétele többszörösen nő. Egy bizonyos határig a máj képes regenerálódni, azonban idült alkoholfogyasztás, alkoholizmus esetén az aktív sejtek számának drasztikus csökkenése miatt kialakulhat a máj megnagyobbodása (zsíros elfajulás), később a májzsugor (cirózis). A másik lehetőség, amikor a máj az aktív sejtek számának rohamos zuhanásával megpróbálja felvenni a versenyt és gyors regenerálódásba kezd, ekkor a májsejtek gyors gyarapodása rosszindulatú daganatok képződését okozhatja. De még ha nincs is szó ilyen súlyos esetről, a csökkenő számú aktív májlebenykék egyre kevésbé tudják ellátni feladatukat, ezért különböző májelégtelenségi panaszok jelenhetnek meg.

Természetesen nemcsak a májra van hatással hosszú távon az alkoholfogyasztás. A központi idegrendszerre gyakorolt hatása miatt könnyen kialakulhat a lelki függőség, amelyet a jutalomközpont fokozott dopamintermelése okoz, ha az adott személy ebben leli egyetlen örömforrását. A fizikai függést a receptorok számának csökkenése okozhatja, amely az alkohol gátló hatásának köszönhetően valósul meg. A receptorok számának megváltozása azonban kibillenti a rendszert az egyensúlyból. A szervezet próbálja visszaállítani a normális állapotot, de a normális működés egy bizonyos határon túl csak az alkohol bevitele útján valósulhat meg. A szervezet egy határon belül képes az alkohol jelenlétének megszűnése esetén visszaállítani az egyensúlyt, azonban ha az idegsejtek súlyosan károsodnak, az az idegsejtek számának nagyszámú csökkenéséhez vezet, és mivel ezek nem képesek regenerálódni, a folyamat elbutulással végződik. Az ún. Korsakov-kór súlyos alkoholizmus során alakul ki, és a teljes emlékezőképesség elvesztését jelenti, amely a hipotalamusz emlékezet kialakításért felelős régió gátlása miatt alakul ki. Károsíthatja a hasnyálmirigyet is, amelyre súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozások utalnak, de keringési panaszokat is okozhat, főleg a szívműködésre van hatással (szívelégtelenség, szívritmuszavar, hipertónia). Az alkohol ezentúl az alkoholista személy életmódján keresztül is káros hatást gyakorolhat arra, a táplálkozás és tisztálkodás hiánya miatt az immunrendszer fokozatosan legyengülhet, így könnyebben betegedik meg a magát elhanyagoló alkoholista. Gyakran azonban étvágytalanság, táplálkozási zavarok és egyéb gyomorpanaszok miatt nem is képesek rendes étkezésre.

Az elvonási tünetek alapvetően sokfélék lehetnek, de általában fokozott idegállapottal, görcsöléssel, remegéssel, vagy akár hallucinációkkal is járhatnak. Ha a leszoktatás nincs felügyelve, szélsőséges esetben az elvonás akár halálba is torkollhat.


Alkoholizmus:

Alkoholizmusról akkor beszélünk, ha az alkohol fogyasztása valamiféle belső fizikai vagy lelki kényszerhatás miatt történik, azaz ha kialakul valamiféle függőség. Mindazon túl, hogy az alkoholizmus fizikailag és pszichikailag is tönkreteszi az embert, a társadalomra nézve is igen káros hatásai lehetnek. Az alkoholista társadalmi beilleszkedésre alkalmatlanná válik, egyetlen vigasza az alkohol marad. Ez a folyamat egy idő után viszont akár öngyilkossághoz is vezethet. Kimutatható, hogy az alkoholisták körében több, mint 5000-szer gyakoribb (kb 10-20%) az öngyilkosságok száma, mint a teljes lakosság viszonylatában. A munkaidő alatti részegség vagy másnaposság a foglakoztatás elvesztésével járhat, ez anyagi problémákhoz és a lakóhely elvesztéséhez vezethet. A nem megfelelő időben való ivás, és a csökkent ítélőképesség alatti viselkedés jogi következményekkel járhat, mint amilyen az ittas vezetésért vagy a közrend megzavarásáért indított büntetőeljárások, vagy polgári eljárások a magánjogi vétkes cselekményekért. Az alkoholisták magatartása és a részegség alatti csökkent értelmi képessége alaposan érintheti a környező családot és barátokat, házassági konfliktusokhoz és váláshoz vezethet, illetve hozzájárulhat a családon belüli erőszakhoz. Hosszan tartó kárt okozhat az alkoholisták gyermekeinek érzelmi fejlődésében felnőttkoruk elérése után is. Az alkoholista elveszítheti környezete megbecsülését és tiszteletét, akik a problémát az alkoholista által okozottnak vagy könnyen elkerülhetőnek tarthatják.


Lehet inni, de csak mértékkel:

A rendszeres alkoholfogyasztás önmagában még nem nevezhető alkoholizmusnak. Csupán akkortól minősül annak, ha az különböző testi, lelki vagy szociális tünetek kibontakozásával jár együtt. A még biztonságos, elfogadható alkoholfogyasztás felső határa férfiaknál 21 egység/hét, nőknél 14 egység/hét (1 egység = 10 ml tiszta alkohol = 1 pohár sör = 1 dl bor = 3 cl tömény) úgy, hogy legalább két teljesen alkoholmentes nap is előfordul.


Alkoholizmus Magyarországon:

A mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ennek következményei ma Magyarországon sajnos igen súlyos problémát okoznak. Hozzávetőlegesen minden tizedik ember alkoholproblémával küzd, és ezt az is tetézi, hogy társadalmunk igencsak elnéző a túlzott alkoholfogyasztással szemben. Évente átlagosan 12 liter tiszta szeszt fogyaszt egy magyar ember, sokan pedig nem ismerik a mértéket, és ez sajnos egyre inkább igaz a felnövekvő generációkra. Egyre nagyobb az alkoholizmus aránya mind a nők, mind a fiatalok körében. Évente több, mint 8000 halálesetért a cirózison keresztül közvetlenül az alkohol a felelős, és az alkoholfogyasztás az elmúlt tizenöt évben sokszorosára nőtt.

Forrás: Wikipédia
Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0


Nikotinfüggőség

A nikotin a dohányban található alkaloida. A nikotin az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer. A leszokás elvonási tünetekkel jár. A függőség kialakulásáért központi idegrendszeri elváltozások tehetők felelőssé.


Káros hatásai az egészségre

Elsősorban az idült hörghurut, a tüdőrák, a rosszindulatú daganatos betegségek (méhnyakrák, szájüregi rákok, hólyagrák, hasnyálmirigyrák, gégerák), a szívbetegségek és a magas vérnyomás kockázatát emeli. Terhesség alatt magzati fejlődési rendellenességhez, koraszüléshez, vetéléshez vezethet. Rossz hatással van a szexuális vágyra is.


Elterjedtsége

A WHO felmérései szerint körülbelül a világ lakosságának egyharmada dohányzik. A fejlődő országokban ez a férfiak 48%-a és a nők 7%-a dohányzik, míg a fejlett ipari társadalmakban a férfiak 42%-át és a nők 24%-át érinti. Évente 4 millióan halnak meg a nikotinfüggőség miatt, ez az arány 2030-ra elérheti az évi 10 milliót is.

A dohányzás kérdése ma 250 millió gyermeket és serdülőt érint, akiknek egyharmada a fejlődő országok szülötte. Magyarországi adatok szerint a 13-16 éves fiatalok 70%-a próbálta ki a cigarettát, egyharmaduk rendszeresen dohányzik.


Betegség tünetei

A nikotin hatása kettős: egyszerre élénkít, javítja a figyelmet, ugyanakkor nyugtató hatása is van, oldja a feszültséget. Serkenti az emésztést. Egy idő után elmúlik ez a kellemes érzés, és az eredetinél rosszabb hangulat alakul ki, ami késztetést jelent a következő cigaretta elszívására. Azonos hatás eléréséhez azonban egyre nagyobb mennyiségre van szükség a hozzászokás miatt. Megvonási tünetek: sóvárgás, ingerlékenység, türelmetlenség, nyugtalanság, fejfájás, koncentrációzavarok, általános rosszullét. Romlik a gondolkodás, fokozódik az étvágy, megjelenhetnek különböző alvászavarok.


Kezelés, terápia

Leszokáskor a nikotinfüggő szenvedélybetegeknek egyszerre kell szembenézniük a lelki (szertartás, hangulat, jó érzés), és fizika megvonási tünetekkel. A dohányzásról való leszokás történhet egyik napról a másikra, vagy folyamatosan, fokozatos csökkentéssel is. Az adag csökkentését érdemes szakorvos irányítása alatt végezni. Nikotinpótló módszerek: tapasz, orrspray, rágó, cukorka, inhalátor. A dohányzásról való leszokás nem könnyű, a mai egészségpolitika célja a függőség kialakulásának megelőzése betegoktatással, dohányzás elleni kampánnyal, felvilágosítással.

Forrás: Wikipédia
Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0