Győri orvoskereső

Aranyág Alapítvány



Cukorbeteg Gyermekeket Támogató Egyesület



Egészséges Újszülöttekért Alapítvány



Gézengúz Alapítvány



Gyermekétkeztetési Alapítvány



Gyermek Intenzív Terápiáért Alapítvány



Gyermekrák Alapítvány



Győri Lions Alapítvány



Lurkó Alapítvány



Magyar Hospice Alapítvány



Mikulás Alapítvány



NaNe Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen



Szívkatéterezés Győr Alapítvány



Szószóló Alapítvány A Betegek Jogaiért


Alapítvány

Az alapítvány vagyoni értékek felajánlását jelenti az alapító által megjelölt törvényes célra.


Fogalma

A mai magyar jog szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.


Története

Az alapítványoknak régi hagyománya vannak Magyarországon és egész Európában. Eredetileg a nemesi családok által létrehozott pénzbeli vagy vagyoni alap volt különféle jótékony célokra, az iskolázás, egészségügyi ellátás fejlesztésére, az egyház, a családtagok támogatására stb. Ez része volt a földesúri kötelezettségeknek. 1030 körül Szent István király alapított ispotályt a magyar zarándokok részére Jeruzsálemben, majd 1135-ben Petronella úrnő vásárolt ugyanitt házat a zarándokok elszállásolására. Ezen intézmények később a Szent István Kanonokrend kezelésébe mentek át. Horváth György és Szirmay Mihály Miskolcon 1407-ben a Mindenszentek ispotályos egyház igazgatójának Tenke falut adományozta egy halotti mise alapítványául.

Számos nagy országos intézmény alapítványként jött létre. Buda 1686-os visszafoglalása után Széchenyi György esztergomi érsek több mint félmillió forintot hagyott a budai várfalak helyreállítására, a jezsuita és a kapucinus rendház felépítésére, a pesti invalidusházra és a polgári kórházra. A 18.században további templomok, zárdák, vallási emlékművek, búcsújáró helyek létesültek. Az 1760-90-es években a pesti tanácsnál egyszerű polgárok is tettek 2-20 ezer forint összegben alapítványokat a szegények és öregek javára. Széchényi Ferenc 1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos könyvtár alapjait teremtette meg. Marczibányi István 1815-ben a nemzeti színház, a Rókus-kórház, a budai irgalmas és a Szent Erzsébet gyógyító rendnek tett alapítványt.

Budapest szinte minden jótékony intézete alapítványként jött létre: szegényház Budán és Pesten (1817), vakok intézete (1826), árvaház (1843), Irgalom Háza (1892), Menház (1893), szülőotthon (1910), Kisipari Hitelintézet (1918). Kisebb alapítvány sok volt. Polgárok, társaságok, egyesületek intézmények létesítették árvák nevelésére, tanulók jutalmazására, kórházi ápolásra stb. 1934-ben a főváros már 407 alapítványt kezelt: árvaházi helyekre 102 alapítványt, diákok jutalmazására 65 alapítványt, özvegyek, árvák, vakok javára 59 alapítványt, menhelyekre, szeretetotthonokra 52 alapítványt, sírok, kripták fenntartására 41 alapítványt, kórházi ápolásra 39 alapítványt, egyéb szociális célokra 24 alapítványt, irodalmi és művészi díjakra 18 alapítványt, kiházasításra 7 alapítványt.

A második világháború utáni szocializmus a társadalmi élet összes eleme fölött igyekezett központi hatalmat gyakorolni. Ezért az alapítványok a harmadik szektornak nevezett többi társadalmi szervezettel, egyesülettel együtt elveszítette önállóságát vagy teljesen megszűnt. Az állam központosította a szociális feladatok ellátását is. Független alapítványok létrehozására és a civil szféra újjászerveződésére csak az 1989-es rendszerváltás után kerülhetett sor.

A rendszerváltás előtt a Polgári törvénykönyv eredeti rendelkezései szerint az alapítvány olyan önálló vagyon volt, amelynek felhasználási célját az alapító határozta meg, kezelésére megfelelő szervet rendelt ki, s a vagyonból származó jövedelmet a kezelő szerv a cél szolgálatában köteles volt felhasználni. Ha az alapító kezelő szervet nem jelölt meg, a felügyeleti hatóság intézkedett annak felállításáról.

Forrás: Wikipédia
Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0