Győri orvoskereső







Füstős Filkó meséje


Bemutatkozom, a hivatalos nevem Dohány.
A feldolgozatlanul a világban nővényi formában fordulok elő. Származásom az Amerikai kontinens, méghozzá Dél-Amerika. Először az indiánok szerettek meg és használtak. A kontinensről Amerika felfedezése után a XVII században a matrózok vittek el hajóval, hogy körbenézzek a világban. Kalandos utazásom során, sok emberrel ismerkedtem meg igyekeztem a kedvükbe járni ezért, megszerettek. Fogyasztani úgy szoktak, hogy először megszárítanak, majd különböző formában feldolgoznak. Készül belőlem pipadohány, dohánytörmelék, szivar és különbféle cigaretta. A feldolgozás után az emberek az összes formában használnak. Füstölgök irodában, lakásban utcán, udvaron mindenhol, így kaptam a Füstös Filkó nevet. Ma már az egész világon ismernek, termesztenek, feldolgoznak és szeretnek Hálás is vagyok ezért! Hálámat igyekszem kimutatni. Miután megismerkedünk első teendőm, hogy körbenézek a szervezetedbe. Körbenéztem és találtam nem is egyet, amin érdemes és eredményes változtatni!


- Először a tüdődet járom körbe. Meglepődve tapasztalom, hogy Te még mindig az ó-divatú fehér színű tüdőt hordod! Nem tudod, hogy az már kiment a divatból! Ne félj, én majd festek rá szint! Szürkét vagy feketét szeretnél? A fekete az jobb szín, nehezebb észrevenni rajta az elváltozásokat. Gyorsabban gyógyulnál meg, ha korán felfedeznék az elváltozást. Szerintem ennek Te biztos nem örülnél!


- Amikor náthás leszel, én akkor is ott tevékenykedek! Rásegítek arra, hogy tovább csöpögjön az orrod, mivel az orr nyálkahártyáját már én is kikezdtem. A kereskedőknek is kedveskedek, hiszen Te több zsebkendőt használhatsz! Örül a bőröd is, mert szint kapott hisz vörös.


- Jaj és a Köhögés, amit imádok! Minden reggel együtt ébredek vele. Felső légúti hurutnál a mellkasodba bizony felkérek egy zenekart is a köhögés mellé, hogy muzsikáljon a hörgőiden. Érzed a mellkas jelenlétét a testeden. Amikor lépcsőn vagy emelkedőn jársz, arra is vigyázok, hogy ne engedjek be sok levegőt, hiszen ott már csak szűk helyeken járhat, ráadásul még szorosan tolakodhat míg felfrissüléshez jut. Te rettenetesen örülsz ennek, főleg miután egy mélyet már lélegeztél!


- Nem említettem azt, hogy a szádban is rendet teszek! A fogaidnál te csak a fehér szint használod. Na, én hoztam festéket, gyorsan sárgára festem őket, sőt segítek lyukakat, odúkat kialakítani. Építkezésben is nagy vagyok, a sárga fognál jól mutat a fekete szélű fogkő, ami fogmosással nem eltávolítható.


- Tényleg Te mosol Fogat?


- Na és a lehelet! Napjainkban te még képes vagy üde leheletet kilehelni? Erről is gondoskodom kell! Bagósokhoz sokkal jobban illik a bűzös bagós lehelet.


- Na és az ételek. Kár szeretned a finom ízeket és illatokat! Én ezekre is vigyázok őrzöm őket! Örülj, a büdös levegőt sem érzed nem csak az illatokat és ízeket zárom be. Nem engedek a közeledbe senkit.


- A szádban lévő sima felületek úgy gondolom nagyon unalmasak. Ne félj, én erről is gondoskodom. Az ajkakon és a szájüregekbe változatos domborzatot és néhány daganatot is elültetek így változatos és divatos szájképed lesz.


- Miután már nálad lakom a véreddel utazok a szervezetedbe minden hová. Minden helyen egy kicsit megállok és takarítok! Mésszel burkolom be érrendszeredet, a szívedet, így nem kell annyit sietned. Gyakran megállhatsz, nézheted a kirakatokat, és fújhatsz egyet.


- Takarítom az utódjaid fészkeit! Vigyázok arra, ne legyen sok gyermeked a későbbiekben.


- Ruháid öblítő szagúak, ezt én utálom, ezért átjárom ruháidat és belebújok a szekrényedbe is! Végig nézem lakásod minden zugát, betelepszem szekrényedbe és bőröd alá, hogy mindenhol Én illatozzam!


- Körbenéztem a pénztárcádban! Látom szeretsz, nem sajnálod a pénzt, még a rezsi és is felhasználod rám. Számoltad már azt, ha rólam lemondanál, mennyi pénzed lenne?!


- Azt már bizony észrevennéd! JÁRHATNÁL FODRÁSZHOZ HETENTE, UTAZHATNÁL ÉVENTE, DE SZERINTEM RÓLAM LEMONDANI EZEKÉRT KÁR LENNE!


- Annyian mondják össze- vissza hogy ártok! Te ne hallgass rájuk! Szívjál, pipázzál, cigizzél tovább. Szeressél engem, ahogy én szeretlek! Tudod, mennyire szeretlek?


- OLYAN ERŐSEN, HOGY LASSAN MEGESZLEK!



Szerző:
Bakonyi Zoltánné (Nyitrai Gizella)
nyugdíjas ápolónő - Ajka

Továbbközlése kizárólag a szerző és forrás megjelöléssel engedélyezett!